Bokréta Management
Budapest, IX. Bokréta u. 11-13.
061-291-0831, 061-291-08-32
2008. december

Kellemes Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Újévet kívánunk
minden Bokréta Lakástulajdonosnak és Érdeklődőnknek!

Használt lakás

A Bokréta Lakáscentrum kínálatában 2008 októberétől használt lakásokat is találhatnak az érdeklődők. Eladó illetve kiadó lakásokat is kínálunk, és természetesen szívesen segítünk az Ön eladó lakásának értékesítésben is. Kínálatunkat keresse honlapunkon vagy hívja értékesítőinket!

www.bokreta.hu


Pasaréti használatbavételi engedély

A Pasaréti út 121-123. szám alatti Bokréta Ház november 5.-én megkapta a Jogerős használatbavételi engedélyt. Amennyiben Önnek szüksége van másolatra, kérjük, keresse értékesítőjét vagy a ház közös képviselőjét! Néhány azonnal költözhető lakás még eladó ebben a házban! Aktuális lakáskínálatunkért hívja értékesítőinket vagy keresse fel honlapunkat!

www.bokreta.hu


Viola utca 13-15.

Befejeződött a Viola utcai, legújabb Bokréta Ház átadása. Megkérjük leendő lakóinkat, hogy a társasházzal és az óraátírásokkal kapcsolatos kérdésekkel ezentúl a közös képviselőt, Nagy Miklósnét keressék!
1094 Budapest, Bokréta utca 7-9.
Tel: 06 1 218 0384

www.bokreta.hu


Karácsonyi akció

Az azonnal költözhető lakásaink vételárából most 5% kedvezményt adunk Karácsonyi akciónk keretében. Azonnal költözhető Bokréta lakásokat kínálunk több frekventált budapesti kerületben is. Az átadott lakások listáját megtalálja honlapunkon.

www.bokreta.hu


"Ferencváros rehabilitációja igazi sikertörténet

Beszélgetés Emődy Zsolttal, a Városfejlesztési Bizottság elnökével

Emődy Zsolt a rendszerváltás óta képviselő, először a Fidesz, később az SZDSZ színeiben politizált, négyszer egyéniben, legutóbb pedig listán került a testületbe. Van egy álma: Ferencváros az legyen Budapestnek, mint Párizsnak a Quartier Latin.

- A Városfejlesztési Bizottság élén tizennégy év óta vesz részt Ferencváros arculatának alakításában. Hogyan jellemezné a kerület elmúlt évekbeli fejlődését?
- A rendszerváltáskor adva volt egy remek adottságú, de leromlott állapotú városrész, amelyet meg kellett menteni. Ez a folyamat ugyan már a nyolcvanas évek közepén megkezdődött, ám akkor még csupán három háztömbre terjedt ki, 1990-tôl azonban teljes gőzre váltott, s ma már a rehabilitáció az egész Középső-Ferencvárosra kiterjed.
Nagyon jó, hogy ennek során sikerült megőrizni Ferencváros sajátos karakterét, a felújított házak utcai homlokzatai többnyire őrzik eredeti formájukat, miközben a lakások belülről komfortosakká váltak. Emellett a városrendezéssel a háztömbök belsejében - csak Ferencvárosra jellemző módon - zárt parkok születtek, s ezek "kertvárosias" jellege, illetve az utcafront belvárosias hangulatának együttese adja a városrész különleges hangulatát. Ám - a fővárosban egyedülállóan - a bontásokkal a közterületeken is kialakult számos előzmény nélküli zöldfelület, mint például a Lenhossék, az Örökimádás vagy a Trafó park.
Közben pedig létrejött a Kálvin tér-Ferenc tér sétálótengely, amelyet eredetileg a Váci utca folytatásaként gondoltunk el, s amelyet a tervek szerint a jövőben a Lenhossék parkig terjesztünk majd ki.

- Az ekkora horderejű változások alighanem megosztották a véleményeket a testületen belül. Milyen kérdésekben vitázott képviselőtársaival?
- Például abban, hogy mi őrzendő meg, és mit ítéljünk bontásra. Ebben a tekintetben én mindig konzervatív voltam. A 2-3 emeletes, századfordulós épületek közül keveset - talán 5 százaléknyit - bontottak el, azonban Középső-Ferencvárosban húsz évvel ezelőtt még meghatározók voltak a földszintes épületek is. Mára sajnos eltűnt ezeknek a jellegzetesen franzstadti házaknak a többsége - utánozhatatlan hangulatú udvaraikkal együtt. Persze sokszor érthető indokok alapján. Valóban sok volt az óriási tűzfal, viszont ezek is hozzátartoztak a városképhez, ha úgy tetszik, az építészeti hagyaték részét képezték.

- Nem lehet, hogy olykor gazdasági érvek is az ellen szóltak, hogy a lerobbant épületeket eredeti formájukban állítsák helyre?
- Ez kétségtelenül kicsit drágább megoldás, mint a bontás, és helyére új ház építése. A költségek között azonban nem ez jelenti a legnagyobb tételt, hanem az, hogy a benne lakóknak megfelelő elhelyezést lehessen biztosítani. Az értékőrzés ezzel együtt is pénzbe kerül, de éppen ez a rehabilitáció fő ismérve, s ebben soha nem volt nagy vita a testületben.

- Honnan származik a vonzódása a városfejlesztéshez?
- Építészcsaládból származom, s jóllehet, fizikusként végeztem az egyetemen, vonzódom az építészethez. Huszonöt éve minden esztendőben "világgá megyünk" egy hónapra a családommal, 50-60 várost felkeresünk, s ezeket mindig egy kicsit városfejlesztési, építészettörténeti szemüvegen keresztül is nézem. Itthon pedig mindig adódik alkalom a távoli városokban szerzett tapasztalatok felhasználására.

- Innen eredeztethető nagy álma, a párizsi latin negyed itteni meghonosítása is?
- Igen. Ferencvárosnak ma két fontos - egymásból is következő - jellemzője van. Ezt a városrészt mindig is sok szál fűzte a felsőoktatáshoz, mára azonban ez már meghatározóvá vált. A kerületben tanul, vagy a kerület határán elhelyezkedő felsőoktatási intézményekbe jár a Magyarországon felvett egyetemi hallgatók 45-50 százaléka. Mintegy a fókuszpontjába kerültünk Magyarország négy legnagyobb múltú egyetemének.
Ez a centrális elhelyezkedés azután számos következménnyel jár, amit valamennyi, a kerület fejlesztését érintő tervnél célszerű lenne figyelembe venni. A hallgatók és az oktatók jelentős része ide jár ugyanis kollégiumba, itt bérel lakást, s itt keres szórakozási lehetőséget.

- Például művészkocsmákat, hagyományos és alternatív színházi élményeket?
- Úgy van. A Ráday utca vendéglői és galériái ma már alig lennének meg a diákság nélkül, s részben az egyetemek közelségével magyarázható a másik említett jellemző, Ferencváros kulturális jelentőségének növekedése is. A rendszerváltásig például nem volt itt teátrum, ma pedig a kerület színházi központ, az intézmények mellett egy sor alternatív játszóhely is nyílt. Kialakult egy sajátos (multi)kulturális miliő, amelynek fejlesztéséhez jó előkép lehet a Quartier Latin, amely Párizs nagyon magas presztízsű negyede.

- Az alternatív kultúra egyik színtere volt a Kultiplex is, amelynek megmentéséért komoly harcot folytatott. Kudarcnak érzi, hogy lebontották?
- Igen, most is úgy érzem, hogy hiba volt csaknem 300 millió forintot áldozni arra, hogy kiüldözzünk a kerületből egy valódi kulturális értéket képviselő létesítményt, amely a maga nemében egyedülálló volt. Ferencváros mindig is aktív volt az alternatív művészetek felkarolásában - ez volt az első megingásunk ezen a téren.

- A lakosság követelése ellenére is így gondolja?
- Az "egyetemváros" jelleg természetesen súrlódásokat is okoz, de nem akkor működik jól egy önkormányzat, ha konfliktusokkal szembesülve egyszerűen kivonul egy kulturális területről, hanem akkor, ha képes rávenni az intézményt, hogy a működésével kapcsolatos súrlódások ne lépjék túl a környezetében élők által tolerálható szintet, és el tudja érni, hogy az érintettek kölcsönösen respektálják egymást. E tekintetben sokat tanulhatunk az említett párizsi negyedtől.
A Mester utcában lakom, itteni lakosként ilyen toleráns és kultúrában gazdag környezetben szeretnék élni."

 


www.bokreta.hu